2. nap Szendrő, Vaskapu, árvizi képek
Ezen a napon reggel indultunk Szendrő vára megtekintésére, ami egy nagyon szépen helyreállított vár. Elég sok időt vett igénybe, valamint a szerbiai árvízzel érintett területeken is lassabban tudtunk haladni, ezért a további programot meg kellett változtatni: kimaradt Orsova és Herkulesfürdő, a Vaskapu szoros román oldala és a Vaskapu erőmű megtekintése. Sokunkat ez szomorúsággal töltött el, hiszen a programok közül ez a résztvevők nagy részét - tekintettel a vizekkel való munka-kapcsolatunkra - különösen is érdekelt volna. Összességében a megnézett szerb-oldali út is nagyon megnyerte tetszésünket.
Árvíz
Útunk a Száva mellékfolyói közül keresztezett néhányat. Ezeken a nagy csapadék hatására árhullám vonult le, több helyen a gát szakítását, ennek következtében elöntéseket okozott. A busz ablakából nézve is együtt éreztünk azokkal a szegény lakosokkal, akiknek otthonát öntötte el a hatalmas víztömeg, és próbálták menteni elázott javaikat. Visszafelé eltereltek bennünket, mert az út egy szakaszon járhatatlanná vált.
A képeket mementóként tekinthetjük meg.
Az útárkok -ahol vannak - nem győzték vezetni a vizet.
Több épület földszintjébe folyt be a víz
Ez a kisebb üzem is víz alá került
...és ez a benzinkút is.
Ameddig a szem ellátott, víz és víz.
Talán a védekezés résztvevőinek készült az ellátmány...
A Vaskapu szoros szerb-oldali védelmére épült a Galambóci vár. (a román oldalon ezt a védelmi funkciót a Szent György vár látta el). A sziklákra épült Galambóc vára szinte bevehetetlennek tűnt.
Ez a bizarr szikla, ami a Duna vízéből jelenleg ennyire emelkedik ki, a nagypapa szakálla nevet viseli.
A Vaskapu szoros egy szurdokvölgy Szerbia és Románia határán, itt vezet a Kárpát-medence legnagyobb kifolyási útja a Fekete tenger felé. A szoros egy több szakaszból álló, 134 km hosszú szurdok völgy.
Története röviden: (forrás: internet)
"A folyami hajózás megindulásától kezdve természetes határként működött a Kárpát-medence és a Balkán északi része között. A hajózás megkönnyítésére Tiberius római császár i. sz. 33–34 során a szoros jobb partján egy 210 méter hosszú utat építtetett, ennek segítségével lehetett biztosítani a hajók állati erővel való vontatását a zúgókon keresztül. A római építmények elpusztulása után a középkorban a hajózás gyakorlatilag alig működött. A Vaskapu-szoros összesen 120 kilométeres mederszakaszán a zátonyok és a sziklák között a víz mélysége helyenként az 50 métert is elérte. A Kazán-szorosban a meder szélessége mindössze 170 méter volt. A hajózás biztonságossá tételének, az Al-Duna szabályozásának gondolatát Széchenyi István vetette fel, s a terveket Vásárhelyi Pállal készíttette el. A munkálatokat már 1834-ben elkezdték. A szabályozott szakaszt 1986-ban adták át. A mederből a legveszélyesebb sziklákat kirobbantották, s a hajózást legalább évi 150 napra biztonságossá tették. Az Al-Duna zuhatagainak teljes „megszelídítése” azonban meghaladta a kor műszaki lehetőségeit. Ehelyett a Duna bal partján 122 kilométer hosszú utat építettek, jelentős részben a sziklába vágva. Ez a „Széchenyi-út” a történelmi Magyarország balkáni kapujának megnyitását jelentette. Nem csupán a hajók vontatását, hanem hajózási idényen kívül az árunak szekéren való szállítását is lehetővé tette.
Ezt követően Baross Gábor "vasminiszter" szervezésében folytak jelentős szabályozási munkák. Eredményeként az addig átlagban 152 napos (teljes terhelésű) hajózási idényt 1898-tól 290 naposra sikerült kibővíteni. Összességében 11 kilométernyi, 60–80 méter széles, 2 méter mély hajózóutat robbantottak ki a sziklából.
A második világháború után lassan újra fejlődésnek induló dunai hajózás számára továbbra is szűk keresztmetszetet jelentett a Vaskapu-szoros korlátozott átbocsátó képessége. Ugyanakkor a szurdokok nagyon kedvező lehetőségeket kínálnak vízenergia nyerésére. A Vaskapu I erőmű 1964 és 1972 között épült. Elkészültekor a világ legnagyobb vízerőművei közé tartozott A megemelkedett vízszint miatt a felsőbb Duna-szakasz képe jelentősen megváltozott, a hajózás természetes akadályai viszont megszűntek.
A Vaskapu II 1977 és 1984 között lejjebb a Dunán épült. Mindkét erőművet szimmetrikusan építették meg, külön-külön energiatermelő egységekkel a két ország számára és zsilipekkel a folyó mindkét oldalán. Mára állandó vízi út vezet át itt az Északi-tengertől a Fekete tengerig."
A szoros bejárata
...ez a stégen is látszik.
Ezt a templomot néztük meg.
Visszafelé még egyszer gyönyörködhettünk a táj, az út és a víz együttes szépségében
A délelőtti program Szendrő várának megtekintése volt. A vár 1428-30-ban épült
Délután Székelykevén a faluházat tekintettük meg. A falu- és egyben a ház gondnoka mesélt történetükről.
A Madéfalvi veszedelem után Moldovába menekült a székelyek egy csoportja. Az 1860-as években a Duna szabályozásához szükség volt munkaerőre, 4000 székely települt onnan "haza". 3 helyre telepítették őket: Hertelendifalva, Sándorfalva és Székelykeve előd-településére. A Duna sorozatos árvizei elől települtek a mai helyre. Mérnöki kitűzéssel derékszögű utca-hálózat alakult ki, középen a templommal. Itt békességben élnek. 95-98%-ban magyar település. A kettős állampolgárság megkapása után 500 fiatal vándorolt ki dolgozni. Ma 1400 körüli a létszámuk.Magyar iskolájuk, helyi újságjuk van.
1 csacsi és 2 bárány lakik itt.
Jellegzetes góré ("seggen ülő")
Szekér
Tornácos ház eredeti berendezésekkel.
3. nap
Székelykeve, koszorúzás a temetőben
Nándorfehérvár
(Belgrád) várának megtekintése
Belgrádi vár egyik kapuja
Harcászati eszközök kiállítása
Mókus a parkban
A Száva és Duna összefolyására nyílik kilátás
Kapu
Várfal
Zimony, milleneumi torony
4. nap
Elbúcsúztunk vendéglátóinktól és haza indultunk.
Újvidék (Novi Sad)
Fő tér
Sétáló utca
Mintha Győrben lennénk!
Ez az üvegablak budapesti műhelyben készült, a jobb alsó sarok tanúsága szerint
Pétervárad
Az óra mutatói fel vannak cserélve
Rengeteg lépcsőn mentünk fel
További lépcsők...
És még továbbiak...
Kilátás
Duna
Tetők
egy szép híd képe a várból
Kapu részlet
Földvár
Az egyik kapu
.............................................---------------------------------------.........................................
-o-
A bőséges eső ellenére sok szép tájat láttunk. Ismerkedtünk a délvidéki emberekkel, városokkal, várakkal, ízelítőt kaptunk a szerb (és székely) gasztronómiából. Raktározzuk el szép emlékként az élményeket!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése